Pár éve szembesültem azzal, hogy ha az életemben megoldandó leckék vannak, akkor költözhetek a Világ Végére is, a feladatok  - jobbára nehézségek formájában - mindenhova követnek. Magamban kell megoldanom a feladványt...

Hogy jön ez a falusi élethez? Sokat gondolkoztam azon, hogy vajon én is "menekült"-nek számítok-e, aki nem bírja a városi életformát, és úgy gondolja, hogy falun könnyebb lesz. Nem tudtam egyértelműen válaszolni magamnak.

Falun születtem, de kicsi gyerekkoromban panelba költöztünk. A hétéves kisboszi már elhatározta, hogy ha nagy lesz, falura költözik :-) Húsz év múlva sikerült is neki. Addig pedig minden alkalmat megragadott, hogy nagymamánál, barátoknál, munkahelyen olyan környezetbe kerüljön, ahol lehet kertészkedni, állatozni, erdőjárni.

Nem tudom, az menekülésnek számít-e, ha valaki oda költözik, ahol OTTHON érzi magát. Vagy mondhatom: ELEMÉBEN...

Persze, nem lakhat mindenki vidéken, de ha jól tudom, nem is akar. Sokan szeretik a városi létformát, és ez rendben van. Inkább az nincs rendben, amikor olyan indokokkal akar valaki kiköltözni, ami nem szívből jön, hanem józan számításból. Teljesen igaz az egészségesebb környezet, a tiszta élelmiszer lehetősége, a takarékosabb energiahasználat, stb., de ez még kevés ahhoz, hogy valaki BOLDOG legyen vidéken.

Sok ismerősöm még mindig üresnek érzi a falusi életet, kényszernek a kerti élelmiszertermelést, a pénzhiány kényszerének. Nem találják a helyüket, a szórakozás még mindig CSAK a mozi, színház, pláza tud lenni, nem egészíti ki ezeket a sokféle, csak vidéken található tevékenység. Ők magukkal viszik a várost falura.

Ezzel nem azt mondom, hogy falun csak parasztházban lehet élni, kútvizet vödrözni és patakban mosni :-) Inkább azt, hogy a döntésben legyen ott a józan ész ÉS a szív is... Mérlegeld, hogy az egészséges környezetért áldozatot jelent-e számodra a csendes település, vagy a nyüzsgés hiánya? Ha igen, nehéz lesz.

Hogyan kerültem ide a hurcolt feladatoktól? Ha a panelban zavarnak a szomszédok hülyeségei, akkor falun is fognak. Ha a pesti lakásodban nem szeretsz egyedül lenni, akkor falun sem fogsz. Ha a városban mindenki átver, kihasznál, másutt is ez jön majd szembe. A faluraköltözős történet akkor szép, ha hazaérkezésről szól.

Ha egyszercsak azt érzed: "itt a helyem".  Itt lakom: ilyen nagy az Ég, feli a Hold és néha ilyen furcsán látni innen a Világot :-)

Lehet ennek főpróbákat tartani, sokat segít pár hét "nyaralás", országjárás, bele-belekóstolás. Például mi Bátorban ebben is szeretnénk segíteni, nálunk "felpróbálhatod" a huszenegyedik század faluját :-)

Ja, és amit itt leírtam, megfordítva ugyanígy érvényes a városra-költözésre is. Hogy ne menekülés legyen belőle. Mert aki menekül, azt kergetni fogják.